Hungária Puli Klub

Tenyésztési Szabályzat  

Tartalomjegyzék

1. A tenyésztési jog_ 5

1.1. A tenyésztõ_ 5

1.2. A tenyésztési jog átadása_ 5

1.2.1. A szuka tulajdonjogának megváltozása 5

1.2.2. A befedezett szuka tulajdonjogának megváltozása 5

1.3. A tenyésztési jog bérlete_ 6

1.3.1. Általános tudnivalók_ 6

1.3.2. Külföldi tulajdonú kutya tenyészbérlete 6

1.3.4. A tenyészbérlet tilalom esetén 6

1.4. A tenyésztési jog visszavonása_ 6

2. A kennelnév és annak védelme_ 7

2.1. Általános tudnivalók_ 7

2.2. A kennelnév kiváltása_ 7

2.3. A kennelnév tulajdonjogának megváltoztatása_ 7

3. A tenyésztés feltételei 8

3.1. Általános tudnivalók_ 8

3.2. A tenyészérték meghatározása_ 9

3.3. A tenyészthetõség_ 9

3.4. A tenyésztésbe vétel korhatára_ 10

3.5. A tenyésztésre felhasználás gyakorisága_ 11

3.6. A fedeztetés_ 11

3.6.1. Általános tudnivalók_ 11

3.6.2. A kantulajdonos kötelességei 11

3.6.3. A szukatulajdonos kötelességei 12

3.7. A mesterséges megtermékenyítés_ 12

3.8. A felnevelhetõ kölykök száma_ 12

3.9. Dajkakutya igénybevétele_ 12

3.10. Alombejelentés_ 12

3.11. Alomellenõrzés és tetoválás ( tetoválás, chip ) 13

3.12. Oltás és féregtelenítés_ 13

3.13. Az elhullott kutyák_ 13

4. A tenyésztés módszerei 14

4.1. Általános tudnivalók_ 14

4.2. Idegentenyésztés_ 15

4.3. Rokontenyésztés_ 16

5. A tenyésztési tanácsadás és felügyelet_ 17

5.1. A Tenyésztési Tanács_ 17

5.2. A Tenyésztésvezetõ_ 17

5.3. A Tenyésztési Felelõsök_ 17

5.4. A Tetoválómesterek, állatorvosok_ 18

6. A tenyésztés fenntartásának és fejlesztésének feltételei 19

6.1. A törzskönyvezés_ 19

6.2. A Származási Bizonyítvány kiadása_ 19

6.3. A teljesítmények nyílvántartása_ 19

6.4. A kiállítási eredmények és munkavizsgák nyilvántartása_ 20

6.5. A tenyésztésbõl kizárt kutyák nyilvántartása_ 20

6.6. Vérvonalak és családfák levezetése_ 20

7. Szabálysértések, szankciók_ 21

8. Záró rendelkezések_ 21

9. Mellékletek jegyzéke_ 22

Elõzetes megjegyzés:  A Hungária Puli Klub (a továbbiakban: Klub) – attól a céltól vezérelve, hogy a fajta minden elõnyös tulajdonságának megõrzésével rögzítse és nemesítse standardkövetõ populációját – megalkotta jelen Tenyésztési Szabályzatát. A Klub - mint a MEOE és az FCI tagja – ezen, Tenyésztési Szabályzat elõírásainak alkalmazásával kívánja a fajta tenyésztését, és az azzal kapcsolatos tevékenységeket szabályozni. Ez része az alapszabály célkitûzéseinek, és kötelezõen vonatkozik a Klub és klubbon kívüli valamennyi puli tenyésztõjére.

                                   -A standardnak ( FCI 55. sz. ) megfelelõ fenotípusos

                                   -Örökletes terheltségektõl mentes egészséges állomány tenyésztése

                                   -Munkakészség, tanulékonyság megõrzése, fejlesztése

1. A tenyésztési jog

1.1.         A tenyésztõ

A tenyésztõ olyan természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, akinek (amelynek) tenyésztési célra tenyészet puli van a tulajdonában. Az alom tenyésztõje az, aki fedeztetéskor az anyakutya tulajdonosa, vagy tenyésztési bérlõje abban az esetben, ha a fedeztetés, a vemhesség, és a kölykök elsõ 49 életnapja alatt tevõlegesen gondoskodott az anyakutyáról és a kölykökrõl. A gondoskodás a megbízó egy szakmailag megfelelõ meghatalmazott személye által is végrehajtható. (A gondoskodás az állatokra gyakorolt tevõleges behatási lehetõség, ami a gondoskodó folyamatos közvetlen közelségét, a folyamatos felügyelet lehetõségét, az állatok kontrollját, figyelmes felügyeletét, ellátását és gondozását jelenti). A Klub tagjait a tenyésztéshez való jog megilleti, ugyanis ma Magyarországon az ebtenyésztés alanyi jog, amit korlátozni nem lehet.

1.2.         A tenyésztési jog átadása

1.2.1.      A szuka tulajdonjogának megváltozása

Bármilyen korú nem fedeztetett szuka eladása, vétele vagy elajándékozása esetén a tenyésztési jog automatikusan a vevõt vagy a megajándékozottat illeti - feltéve, ha az adásvételi vagy ajándékozási szerzõdés errõl másképpen nem rendelkezik. A tulajdonjog átírásához a Klubnak meg kell küldeni:

a)   a tulajdonjog átírási szerzõdés (TSz 1.sz. melléklet) egy eredeti példányát;

b)   a kitöltött és aláírt Származási Bizonyítványt.

1.2.2.      A befedezett szuka tulajdonjogának megváltozása

Fedeztetett szuka eladása, vásárlása vagy elajándékozása esetén a tenyésztési jog megtartható, vagy átruházható. A tenyésztési jog átruházása esetén - még a szuka kölykezése elõtt - a Klub részére meg kell küldeni:

     a)   a tulajdonjog átírási szerzõdés (TSz 1.sz. melléklet) egy eredeti példányát, vagy;
b)   a tenyésztõi jog átadásáról ( tenyészbérlet ) szóló szerzõdés (TSz 2.sz. melléklet) egy eredeti példányát;
c)    a Fedeztetési Igazolást (TSz 9.sz. melléklet).

Puli tulajdonjogának megváltozása esetén, amennyiben a kutyától mélyhûtött szaporítóanyag (sperma, embrió) tárolva lett, a szerzõdésben errõl külön kell rendelkezni.
A Klub a klónozást tiltja!

1.3.         A tenyésztési jog bérlete

1.3.1.      Általános tudnivalók

Ha nem a tulajdonos kíván a szukával tenyészteni, tenyészbérleti szerzõdésre (TSz 2.sz. melléklet) van szükség. Tenyésztési céllal anyakutyák bérbeadása, illetve bérlése nem más, mint a tenyésztési jognak meghatározott idõre történõ átruházása. A tenyészszukának a fedeztetés elsõ napjától a kölykök 49. életnapjáig a bérlõ gondoskodása alatt kell állnia. Ezt a Tenyésztésvezetõ, vagy az általa megbízott Tenyésztési Felelõs bármikor jogosult felülvizsgálni, és errõl írásban a Klubnak köteles jelentést tenni.

Azon szukáknak, amelyeknek a törzskönyvét a Klub zárolta vagy olyan személy(ek) tulajdonában van(nak), aki(k)tõl a Klub a tenyésztési jogot megvonta (TSz 4.sz. melléklet), a hozzájárulás nem adható ki.
 

1.3.2.      Külföldi tulajdonú kutya tenyészbérlete

A tenyésztési jog bérlése Magyarországon kívül a Tenyésztésvezetõ által engedélyezhetõ, vitás esetekben a Tenyésztési Bizottság adhat erre engedélyt (TSz 3.sz. melléklet).
 

1.3.3.      A tenyészbérlet tilalom esetén

Tilalom (pl. törzskönyv zárolása) alatt álló befedezett szukának a tenyésztési jogát más személyre átruházni TILOS! E tilalom automatikusan vonatkozik arra a személyre is, aki a tilalom ellenére a tulajdonossal tenyészbérleti szerzõdést köt. A törzskönyveztetési tilalom alatt álló kant a tulajdonosnak tilos a sajtóban hirdetés formájában fedeztetésre ajánlani, valamint nem szabad fedeztetés céljából másnak átadni, illetve átvenni.

1.4.         A tenyésztési jog visszavonása

Az állatvédelmi törvény, a jelen Tenyésztési Szabályzat, a Törzskönyvezési Szabályzat, valamint a Klub vezetõ szerveinek és tisztségviselõinek határozatai és döntései ellenében elkövetett szabálysértések elõször figyelmeztetést, majd a tenyésztési jog határozott vagy határozatlan idejû megvonását vonhatja maga után (TSz 4.sz. melléklet). A felmerült eseteket a Tenyésztési tanács bírálja el.

2.           A kennelnév és annak védelme

2.1.         Általános tudnivalók
A kennelnév a kutya nevéhez tartozik. A tenyésztõ kérelmére a MEOE (FCI) levéd egy kennelnevet a tenyészet számára. A kennelnév védettsége az utolsó alom bejegyzése után 20 évvel megszûnik, addig másnak ki nem adható. A bértenyésztésbõl származó kölyköket a bérlõ kennelneve alatt kell bejegyezni. Ha egy szukának több tulajdonosa is van, azt kell tenyésztõnek tekinteni, aki az almot bejelenti, és az õ kennelneve alatt kell törzskönyvezni. A külföldrõl átvett kutyák törzskönyvébe csak a származási országban védett kennelnév vehetõ fel, egyéb nem.

2.2.         A kennelnév kiváltása
A kennelnév tulajdonjogát a MEOE-nál kell kérelmezni (TSz 5.sz. melléklet), és az a kiadás idõpontjától védetté válik. A kennelnév tulajdonjogát mindig csak egy személy birtokolhatja, és egy személynek a Klubnál csak egy bejegyzett kennelneve lehet. A kérelemnek három nevet kell tartalmaznia, ahol is a kívánt név az elsõ helyen áll. A másodikat vagy harmadikat akkor kapja meg a kennel, ha az elõzõ(ek) már ki van(nak) adva, vagy más okból nem adható(k) ki. Minden levédendõ kennelnévnek határozottan el kell térnie a már kiadottaktól. A kennelnévrõl a tenyésztõk igazolást kapnak (TSz 6.sz. melléklet). A kennelnév kiváltásáért a MEOE Díjak Jegyzékében meghatározott összegû hozzájárulást is meg kell fizetni.

2.3.         A kennelnév tulajdonjogának megváltoztatása

 

A kennelnév további használatáról a Klub Vezetõségének benyújtott lemondó nyilatkozattal bármikor le lehet mondani. A kennelnév örökölhetõ és átruházható. A tulajdonosok kötelesek minden név, cím és adat változást 8 napon belül bejelenteni, valamint a tulajdonátírási díjat megfizetni. 

3.           A tenyésztés feltételei

3.1.         Általános tudnivalók
A tenyésztõi munka szakértelmet, felelõsségteljes gondolkodást, kitartást, önzetlenséget igényel. Igazán sikeresen tenyészteni csak megszállottan lehet. A tenyésztés hobbi, s gyakran hivatás is együtt. A puli, mint a középméretû fajták általában 10-15 évet tölt egy-egy család szolgálatában. Fontos tehát, hogy az általunk tenyésztett kölyök fizikumát és idegrendszerét tekintve is egészséges legyen. A tenyésztésbe vétel elõtt a tenyésztésre szánt egyedeket HPK tenyésszemléin minõsítetni kell. Ajánlott a térdízületek, könyökízületek és a szemek vizsgálata is, mert genetikai rendellenességek elõfordulhatnak. A HPK döntése alapján a tenyészthetõség feltétele az FDB vagy MKOE által kiadott 12 hónapos kor feletti csípõízületi diszplázia szûrési eredmény megléte. A fekete, maszkos fakó, szürke egyedeknél az állomány megnyugtató létszáma és genetikai sokszínûsége lehetõvé teszi, hogy a szûrési eredmény legalább enyhe minõsítésû legyen. Miután a fehér puli állomány vérvonala nagyon beszûkült, beltenyésztett ( jelenleg az állomány legnagyobb hányada Sivatagi Nótásra vezethetõ vissza ) ezért tenyésztésbe vonhatók a közepes minõsítésû egyedek is. A klinikai tüneteket nem mutató súlyos minõsítéssel rendelkezõ fehér puliknál a tenyésztési tanács dönt többségi szavazással arról, hogy a kutya tenyésztésben tartható vagy nem. A döntést elsõsorban küllem, viselkedés, és vérvonal alapján hozza meg. Az elbírált és tenyésztésben tartható súlyos kutyákat csak diszplázia mentes ( normál, majdnem normál, enyhe ) minõsítésû kutyákkal lehet fedeztetni / pároztatni. A fehér – egyéb színû párosításokat ezek után is csak diszplázia mentes ( normál, majdnem normál, enyhe )kutyákkal lehet folytatni. A döntés minden 2006. 01. 01. és utána született és tenyésztésre szánt pulira kötelezõ jelleggel érvényes.   A kölyköket szeretettel, emberközelben neveljük, hogy késõbb az újgazdánál zökkenõmentesen tudjanak beilleszkedni a családi közösségbe.
A tenyésztés csak fajtatiszta, fajtajellegnek megfelelõ, egészséges és tökéletes idegrendszerû kutyákkal engedélyezett, melyek a MEOE által kiállított törzskönyv birtokában vannak. A tenyésztés alapvetõ feltételei:
            a)   A tenyészet kennel nevének nemzeti és nemzetközi védelme.

b)   A Klub megbízottja (MEOE) által kiadott Származási Bizonyítvány (TSz 7.sz. melléklet) megléte.

c)    A tenyészállatok Standard szerinti felépítése, külleme, jó kondíciója és egészsége, beleértve a folyamatos féregtelenítést és immunizálást is.

d)   Mind a szuka, mind a kan tenyészthetõségének igazolása.

e)   Az adott tenyésztési helyen elsõ alkalommal (illetve a Tenyésztési Szabályzat hatályba lépése után már nem elsõ alkalommal) tenyészteni szándékozók számára a fedeztetés elõtt a tenyészhely elfogadását (TSz 13.sz. melléklet) kell kezdeményezni, amely a területileg illetékes Tenyésztési Felelõs látogatása és vizsgálata során történik. A Tenyésztési Felelõsnek joga és kötelessége megállapítani, hogy a tenyész helyen a fajta felneveléséhez szükséges feltételek adottak-e vagy sem. A tenyésztési hellyel kapcsolatban, az állatvédelmi törvényben és a helyi önkormányzati rendeletekben elõírtak az érvényesek. A tenyészhelynek alkalmasnak kell lenni egy egészséges puli alom felneveléséhez, azaz mindenek elõtt tágasnak és tisztán tarthatónak kell lennie. A felnövekvõ kölyköknél biztosítani kell a szukának a lehetõséget, hogy kölykeitõl vissza tudjon húzódni. Ha hiányosságot észlel a Tenyésztési Felelõs, javaslatot kell tennie azok kijavítására, és ezt ellenõriznie kell egy megbeszélt idõpontban. Abban az esetben, ha a tenyész hely a második látogatás és vizsgálat során sem felel meg a Tenyésztési Felelõs által a tenyész hely vizsgálati eredményben rögzített kívánalmaknak és javaslatoknak, úgy a Klub a születendõ kölykök törzskönyvezési eljárását és a tenyésztõi tevékenységet felfüggeszti (TSz 4.sz. melléklet). A felfüggesztést követõ tizenöt napon belül a tenyésztõ a Tenyésztési Tanácsnál fellebbezést nyújthat be. A már elfogadott tenyészhelyeknek is meg kell folyamatosan felelniük a fenti feltételeknek, amelyeket a Tenyésztési Felelõs látogatásai során ellenõriz.                                A HPK törekvéseinek eredményeként bevezetésre kerül, az un. Kontrolált Tenyészetek program. Ennek értelmében minden tenyészet, aki jelentkezik a HPK-nál tenyészhely ellenõrzésre, és az ellenõrzésen minden szempontból megfelelt, reklám lehetõséget kap és felkerül a Klub internetes honlapjára, mint Kontrolált Tenyészet. A HPK ezzel az intézkedésével is próbálja ösztönözni a tenyésztõket a tenyésztéshez szükséges feltételek megteremtésére. 

f)     A tenyésztõ köteles az anyakutyát és a kölyköket, valamint az õ gondozásában lévõ összes kutyát a legjobb táplálási körülmények között tartani, jól ápolni, a fajtának megfelelõen és higiénikusan szállásolni.

3.2.         A tenyészthetõség meghatározása
                   A tenyészcél elérése érdekében a Klub a következõ tenyészalkalmassági minõsítéseket alkalmazza.

                  a)   Tenyésztésre javasolt (TJ);
                  b)   Tenyészthetõ (T);
                  c)    Nem tenyészthetõ (NT). 

                  A bírálat legkorábbi idõpontja a betöltött 12 hónapos kor.

3.3.         A tenyészthetõség
Az elõzõ pontokból kitûnik, hogy csak azon kutyáknak engedélyezett a tenyésztése, amelyek megfelelnek a fajta Standardnak, azaz megfelelnek a Klub jelen Tenyésztési Szabályzatában rögzített kívánalmaknak, küllem és egészség tekintetében. A tenyésztéshez megkövetelt teljesítményigazolásokat, küllemi és egészségügyi vizsgálati eredményeket az alombejelentõvel együtt kell megküldeni a MEOE-nak. A tenyészthetõség kizárólagos feltétele a HPK tenyésszemléin kiadott tenyészthetõ vagy tenyésztésre javasolt minõsítés. A tenyésszemlét a HPK által elfogadott bíró végzi és az új leíró jellegû bírálatot ( TSz 12. sz melléklet ) két de legalább egy tenyésztési tanácstag segíti. Az eredményeket a Puli c. kiadványban kell nyilvánosságra hozni, ha aláírásával ezt a tulajdonos engedélyezi. Ezen bírálati rend, kötelezõ minden 2006. 01. 01.-én és utána született pulira és azokra az egyedekre, akik ez idáig még nem szereztek tenyészthetõ minõsítést tenyésszemlén ill. kiállításon.       
A Klub tenyészszemléjén a tenyészthetõ minõsítés címet csak a Klub Vezetõsége által elfogadott azon bíró adhatja vagy tagadhatja meg, aki érvényes, a puli fajtára jogosító FCI bírói igazolvány birtokában van. A tenyésszemle eredménye a bírálat után a az eredeti származási lapra felvezetésre kerül.

/ 2006-tól a HPK Tenyésztési Tanácsának döntése alapján, részletes leíró bírálaton kell részt vennie minden 2006. 01. 01.-én és utána született vagy ez idáig még a tenyésztés feltételeit nem teljesítõ pulinak.

A részletes leíró bírálat bevezetésének gondolata már igen régen megfogalmazódott bennem. Úgy gondolom mindenképpen szükség volt egy az eddigieknél sokkal több információt szolgáltató, minden fontosnak ítélt tulajdonságot ill. testtájat leíró bírálati rendszerre. Sajnos az elmúlt évek tenyésszemléinek bírálatai alapján elmondható, hogy nem minden esetben voltak részletesek, követhetõek és nem utolsó sorban egységesek a bírálatok. Az egységességet arra értem, hogy minden kutyát ugyanazon szempontok alapján kell bírálni, nem pedig egyes jó, netalán rossz tulajdonságait kell csak kihangsúlyozni. Minden kutyának megvannak a maga értékei és javítandó tulajdonságai. A bíró feladata, hogy ezeket felismerje, a tenyésztõé pedig, hogy ezekkel tisztába legyen, és ennek alapján válasszon párt kutyájához. Ez a részletes bírálati lap ezeket az igényeket próbálja kielégíteni, ezen kívül egy olyan mindenre kiterjedõ adatokat szolgáltató dokumentum, aminek a segítségével az aktuális puli állomány küllemi alakulásáról rendkívül jól tájékozódhatunk. Segítséget nyújthat kan választáskor, az aktuális fiatal generáció bírálataiból következtethetünk apjuk örökítõ profiljára is. Ezeknek a kívánalmaknak csak olyan bírálati rendszer tud megfelelni, ami egységes, minden egyednél ugyanazon szempontok alapján, ugyanazon tulajdonságokat vessz górcsõ alá.
Mint ahogy a mellékletbõl jól látszik 27 tulajdonság ill. testtáj bírálatát, kell elvégeznie a bírónak. A tulajdonságok ill. testtájak sora, ha indokolt bõvülhet, ennek eldöntése a HPK Tenyésztési Tanácsának jogkörét képezi.
A tulajdonságok leírása után a bírónak értékelnie is kell azokat. Az értékelés irányultság jelzéssel történik Amennyiben a bíró kiemelkedõen jónak, ítél meg egy testtájat ill. tulajdonságot azt egy pozitív (+) jelzéssel illeti, ha megfelelõnek, átlagosnak ( ) jelzés nélkül hagyja, ha pedig hibás, rontó tulajdonságot talál negatív (-) jelzéssel értékeli az adott tulajdonságot ill. testtájat.
Ezen értékeléssel a tulajdonos elõtt is tisztán láthatóvá válnak kutyája kiemelkedõen jó ill. rossz tulajdonságai, vagyis párválasztáskor tudatosan lehet az adott rossz tulajdonság javítása érdekében, e tulajdonságban javító párt választani. A leíró bírálat után a bíró a standardot alapul véve eldönti, hogy az egyed Tenyészthetõ vagy Nem tenyészthetõ. A Tenyészthetõ egyedeknek kiadható a Tenyésztésre Javasolt értékelés is, ha ezt a bíró indokoltnak látja, és az egyed rendelkezik 12 hónapos kor feletti FDB vagy MKOE csípõízületi diszplázia szûrési eredménnyel. Tenyésztésre Javasolt besorolást csak olyan egyed kaphat, amely típusában, megjelenésében fajtájának reprezentánsa és semmilyen súlyos hibával nem rendelkezik.
A tenyésszemléinken utódcsoport felvezetésére is lehetõség nyílik. Ennek jelentõsége a kiemelkedõ tenyészállatok utódainak egy helyszínen való felvezetésében rejlik, hiszen ilyenkor jól megítélhetõ az adott tenyészállat örökítõ profilja, az átörökített tulajdonságok homogenitása ill. heterogenitása is. Az utódcsoport bírálatban részt vehetnek kan ill. szuka egyedek is tenyészthetõ és diszplázia szûrési eredménnyel. Feltétele, hogy legalább 3 különbözõ alomból ill. különbözõ tenyészpartnertõl származzanak a felvezetett utódaik, és ezek rendelkezzenek ( FDB, MKOE ) 12 kór feletti csípõízületi diszplázia szûrési eredménnyel ill. legalább, tenyészhetõ minõsítéssel. Bírálat eredményeképpen kiadásra kerülhet a Kiváló tenyészegyed megtisztelõ cím.
Ne felejtsük el, hogy nem a sokszorosan gyõztes kanok a legjobb tenyészpartnerek hiszen lehet, hogy pont azokkal a hibákkal rendelkeznek, amivel a mi szukánk is. Akkor jó és megalapozott a tenyésztés, ha javító hatást tudunk elérni az utódokban. Úgy gondolom, ehhez nyújt nagy segítséget a részletes Leíró jellegû Tenyésszemle/
 

3.4.         A tenyésztésbe vétel korhatára
Alsó korhatár:         - Kan esetén a betöltött 15. hónap.
                    - Szuka esetén a betöltött 18. hónap.
   
Felsõ korhatár:        - Kan esetén nincs meghatározva.
                               - Szuka esetén a betöltött 10. életév. 

A tenyésztésbe vétel idején a fedeztetés ill. a fedezés idõpontját értjük. A tenyésztésbe vételi korhatárt el nem érõ így a tenyésztés feltételeink megfelelni nem tudó egyedek nem kívánt párosodása esetén a tényt be kell jelenteni az illetékes Tenyésztési Felelõsnek. Az ilyen párososításokból származó egyedek származási lapot addig nem kapnak, míg a szülõk nem teljesítik a tenyésztés feltételeit. A született utódokat törzskönyvezni a MEOE szabályai szerint 12 hónapos korig lehetséges.

3.5.         A tenyésztésre felhasználás gyakorisága
Egy szuka számára 2 évente 3 alom, de életében legfeljebb 10 alom engedélyezett. Ebbe az összes (elvetélt, halvaszületett vagy elpusztult) alom is beletartozik. Az ellést követõ ivarzást lehetõleg ki kell hagyni. Ha egymást követõen mégis befedeztetésre került és mindkét esetben alom is született, a rákövetkezõ tüzeléskor mindenképpen TILOS a szukát befedeztetni.
Kan esetében az egy kan által fedezhetõ szukák, illetve az éves fedeztetéseinek száma nincs korlátozva. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állatvédelmi törvényt és a kan teljesítõképességét (kondíció, egészség) figyelmen kívül kell vagy lehet hagyni.

3.6.         A fedeztetés

3.6.1.      Általános tudnivalók
            Azon egyedek, amelyek nem tenyészthetõ (NT) minõsítésûek, vagy amelyek törzskönyvét a Klub zárolta,
            nem használhatók tenyésztési célokra. A fedezõkan kiválasztása a tenyésztõ joga, ugyanúgy a kan
            tulajdonosa is jogosult a szukák megválasztására. Mind a szuka, mind a kan tulajdonosa köteles a fedeztetés
            elõtt meggyõzõdni arról, hogy a partner kutyája a Klub tenyésztési feltételeinek megfelel. Ezen kívül meg kell
            gyõzõdniük arról is, hogy milyen rokonsági fok áll fen a tenyésztésre szánt egyedek között, mert a HPK a
            rokontenyésztés fokát szabályozza. Ha a tenyésztõ kéri a klub tenyésztési tanácsa irányt mutathat a
            párválasztásban. A kan- és a szukatulajdonos egymással szembeni jogai az FCI, a MEOE és a Klub
            szabályaiban rögzítettek, és közvetlenül érvényesek. Az állattartók kötelesek az õket érintõ határozatokról,
            ill. ezek változásairól maguk informálódni. A szabályok áthágása a tenyésztés betiltását vonhatja maga után.
            A fedezés megtörténtével a kan teljesítményének ellentételeként a tulajdonost megilleti a fedezési díj. A
            fedezési díj összegének és fizetési módjának, esetleg köly(k)ökért történõ fedeztetés alkalmazásának a
            megszabása kizárólag a két fél megállapodásának a tárgya. A késõbbi viták elkerülése érdekében írásos
            megállapodás (TSz 8.sz. melléklet) készítése szükséges.

3.6.2.      A kantulajdonos kötelességei

A fedezés tényét a kan tulajdonosa a Fedeztetési igazoláson aláírásával igazolja.
Amennyiben a szuka üresen marad, a kantulajdonos díjmentesen biztosít egy újabb fedeztetést feltéve, hogy a megállapodás (TSz 8.sz. melléklet) errõl másképpen nem rendelkezik. A kantulajdonos köteles a fedeztetés teljes díját (fedezési díj) a szukatulajdonosnak visszafizetni, ha idõközben a kan tenyésztési jogát idõlegesen, vagy véglegesen megvonja a Klub vagy a kan idõközben elpusztul és a szuka üres marad.

3.6.3.      A szukatulajdonos kötelességei

Minden tenyésztõnek kötelezõ kennel könyvet vezetni. Ebben szerepeljen (ha Tenyésztési felelõs látta az almot az alom részletes leírása), súlymérések és az új tulajdonosok pontos címe, elérhetõsége, hogy a késõbbiekben a tenyésztés szempontjából ne vesszenek el értékes egyedek Ezen kívül rendkívül fontos lehet a kutyakereskedõk kiszûrése szempontjából is. A tenyésztõ köteles a fedezõ kan tulajdonosával a szülés eredményét az alom születésétõl számított 3 napon belül közölni, vetélés vagy üresen maradás esetén kérésre a szukát bemutatni, vagy állatorvosi igazolással alátámasztani.

3.7.        A mesterséges termékenyítés
           A mesterséges termékenyítés a puli fajtánál megengedett.

3.8.        A felnevelhetõ kölykök száma
           Átlagosan 4-6 kölyök születik egy alomban, amelyek felnevelése nem okoz gondot a szukának. Ritka azon
           eseteknek a száma, amelyekben nyolcnál több kiskutya jön a világra. Tapasztalatok szerint megfelelõ tartással és
           gondoskodással a nagyobb létszámú almok egyedei is sikeresen felnevelhetõk. Az elõbbi indokok, valamint a puli
           állomány viszonylag kis létszáma miatt a felnevelhetõ kölykök száma nincs korlátozva.

3.9.         Dajkakutya igénybevétele
            Ha a tenyésztõ, úgy látja, hogy a kölykök fejlõdése bármi okból nem megfelelõ, dajkakutya segítségét is
            igénybeveheti. A dajkakutya legyen erõs, egészséges és jó idegzetû. Ha egy dajkakutya saját almot nem nevel,
            úgy akár két különbözõ alomból is lehet kölyköt alátenni, ha azok biztonságosan jelölve vannak és
            elcserélhetõségük teljesen kizárt.

3.10.    Alombejelentés
           Ajánlatos kölykezéskor az illetékes Tenyésztési Felelõs közvetlen tájékoztatása. Minden almot késedelem nélkül,
           de legkésõbb a születés napjától számított 30 napon belül jelenteni kell a MEOE Törzskönyvezési Osztály felé az
           Alombejelentõ Lapon  (TSz 9.sz. melléklet).
           A bejelentett almokat a Klub hivatalos kiadványában tenyészetekre bontva nyilvánosságra hozza. 

3.11.    Alomellenõrzés és azonosítás ( tetoválás, chp ).

   A tenyésztõ felkérésére a Tetoválómester vagy állatorvos legkorábban a 6. héten elvégzi az egyedek azonosítását. Alomellenõrzést csak abban az esetben kell lefolytatni, ha színes ( fekete, maszkos fakó, szürke ) kutyától fehér kölyök születik, ezen kívül fekete, maszkos fakó vagy szürke x fehér engedélyezett párosításoknál minden esetben. Az ellenõrzést kijelölt tanácstag(ok) végezheti(k). Az alombírálatról jelentés készül, melybõl 1-1 példányt a tulajdonos, és a Tenyésztési tanács kap. A kiszállás költségei a HPK-t terhelik.  Az alom ellenõrzésekor azonosítani kell az anyakutya tetoválási számát, valamint a kölykök állapotán kívül meg kell gyõzõdnie az anyakutya, a tenyészhely, és a többi tartott kutya állapotáról is. Amennyiben kirívó hiányosságokat észlel, az alomellenõrzés ill. azonosítás nem végezhetõ el.
Az alomellenõrzés tényét az Alomellenõrzési  Igazoló Lap  (TSz 10.sz. melléklet) kell rögzíteni.

3.12.    Oltás és féregtelenítés
 A fertõzõ betegségek elleni immunizáló védõoltás(ok) (parvo, kombinált stb.) beadása az állatorvos javaslatai szerint történjen. A kölyköket az alapvetõ immunizálás elõtt 3 alkalommal féregteleníteni kell 2, 4, 6 hetes korban. Az elsõ évben 2 alkalommal kell veszettség oltást kapnia kutyánknak, az elsõt 6 hónapos koráig a másodikat 12 hónapos koráig. Az ezt követõ években ismétlõ veszettség és kombinált oltásokat kell beadatnunk kutyánknak.  Ezek bizonyításához a tenyésztõ köteles az alom minden tagja számára egy állatorvos által kitöltött (lehetõleg nemzetközi) oltási igazolványt rendszeresíteni.

3.13.    Az elhullott kutyák
Az elhullott kutya Származási Bizonyítványának másolatát a Klub részére 8 napon belül el kell juttatni, hogy azt bejegyezze az elhullás idõpontja és annak körülményei feltüntetésével. A Származási Bizonyítvánnyal nem rendelkezõ egyedek elhullását nem kell bejelenteni.

4.           A tenyésztés módszerei

4.1.         Általános tudnivalók

A kutyatenyésztésben általában, így a puli tenyésztésben is a fajta fenntartása, nemesítése, használhatóságának, illetve esztétikai megjelenésének fejlesztése érdekében, az alapvetõ és egyetlen tenyésztési eljárás a fajtatiszta tenyésztés. A fajtatiszta vagy tisztavérû tenyésztés azt jelenti, hogy a különbözõ fajták keresztezése nélkül, azonos fajtán belül történik párosítás. A szülõpárok származása ismert, s azokat az elismert tenyésztõszervezet a számítógépes rendszerében ill. a MEOE törzskönyvezési rendszerében rögzítette és nyilvántartja.

A puli zárt törzskönyvû fajta, tehát csak olyan szülõk kölykei törzskönyvezhetõk, ahol a kan és a szuka is mind a négy õsi sorban (szülõk-nagyszülõk-dédszülõk-ükszülõk) ismert felmenõktõl származik. Használhatjuk a legszorosabb, szoros, tágabb rokontenyésztést és az idegentenyésztést az örökölhetõ értékek legjobb kihasználásához. A rokontenyésztés vérrokonságra alapozott olyan tenyésztés, amelyben egy õs legalább egyszer az apai és anyai ágon képviselve van.  A rokontenyésztés mértékét a klub tenyésztési tanácsa szabályozza. A 62,5 % rokonsági fok feletti tenyésztést csak a Tenyésztési Tanács külön engedélyével lehet folytatni, különleges indok esetén ( ritka vérvonal fenntartása, kimagasló egyedek tulajdonságainak rögzítése céljából ). 

A gyakorlatban rokonsági fogalom az elsõ 4 õsi sorra (oszlopra) korlátozódik. Ha csak az 5. vagy afölött lévõ õsi sorban (oszlopban) találhatók azonos õsök, az egyedek nem tekinthetõk rokonoknak (idegenek). Idegen tenyésztésként fogjuk fel azt is, ha a tenyésztésre szánt egyedek rokontenyésztettek de egymással négy õsi soron belül semmilyen rokonságban nem állnak. Ezeknél az egyedeknél a saját rokonsági fok nem adódik össze a párosítás elemzésekor.  Ezek figyelembevételével a következõ tenyésztési módokat különböztetjük meg:

a)   Legszorosabb rokontenyésztés: amelyben a négy õsi sorban a közös õsök rokonsági foka 75-100% között található az egyedben. Pl: szülõk gyermekükkel, vagy testvérek egymás között párosodnak. Testvéreknek tekintendõk az azonos szülõk különbözõ almaiból származó utódok is.

b)   Szoros rokontenyésztés: amelyben a közös õsök rokonsági foka 62,5-68,75% között található. Pl:  nagyszülõ az unokával.

c)    Tágabb rokontenyésztés: amelyben  a közös õsök rokonsági foka 12,5- 56,25% között található. Ennél a tenyésztési módnál a 2. 3. vagy a 4. õsi sorban találunk közös õsöket.

d)    Idegentenyésztés: amelyben azonos fajtájú, rokonság nélküli egyedek párosodnak egymással.

            Majdnem minden kitenyésztett (újratenyésztett) fajta szûkebb tenyészalapból származik, ezért ha a rokontenyésztést
            választjuk elegendõ a tágabb rokontenyésztést alkalmazni. Inkább a jól örökítõ felmenõági õsök vérkapcsolata keresendõ.
            A szoros rokontenyésztésbõl származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség, hogy a nem kívánatos
            tulajdonságokat heterozigóta formában tudjuk tartani.             

4.2.         Idegentenyésztés

Idegentenyésztésrõl akkor beszélünk, ha a puli egyed 4 õsi soros származási lapján ismétlõdõ õsöket nem találunk. A gyakorlatban ilyen származási lappal alig-alig találkozunk, hisz a 4 õsi sorban összesen 30 õs található (2 szülõ, 4 nagyszülõ, 8 dédszülõ, 16 ükszülõ), s ezek egy része gyakran ismétlõdik. Mivel a tenyésztés során egészséges és homogén almok elõállítására törekszünk, az idegentenyésztés klasszikus módszere alig megvalósítható tenyésztési eljárás. Elméletileg magában hordozza a szóródás veszélyét, amelynek következménye a nem egyöntetû, esetleg szélsõségesen különbözõ kölykök megjelenése egy-egy alomban. A puli összpopulációs szinten ma már sokkal inkább homogén fajtának tekinthetõ, mint a század elején, illetve közepén volt. A heterogén almok születésének valós veszélye ebbõl adódóan jóval kisebb.
Az idegentenyésztés célja a rokontenyésztés káros hatásainak a megelõzése, az életképesség, ellenálló képesség fokozása, új genetikai kombinációk kipróbálása, a vérfrissítés. Az idegentenyésztésnél nagy hangsúlyt kell helyezni a kiszemelt tenyészállatok rögzítendõ tulajdonságainak homogenitására. Egy-egy értékes tulajdonság, mint pl. a tanulékonyság, a négyzetes törzs, a stabil faroktartás, a zsinóros szõrköntös vagy a mély pigmentáltság csak úgy rögzíthetõ idegentenyésztést alkalmazva, ha szukáinktól idegen, azokkal rokonságban nem álló kanokkal homogén párosítást valósítunk meg, s a kívánatos tulajdonságokat hordozó kölyköket hagyjuk meg továbbtenyésztésre.
Az idegentenyésztés elõnyeként említhetõ a szaporodásbiológiai tulajdonságokra gyakorolt hatása is. A szuka peteleválása a ciklus során folyamatos, s valójában sokkal több petesejt termékenyül meg, mint amennyi kölyök születik. A megtermékenyült petesejtek egy része genetikai és környezeti hatásokra elpusztul és felszívódik. Idegentenyésztéssel csökkenthetjük a káros receszív gének homozigóta állapotba jutásának esélyét, s ezzel a felszívódó embriók számát. Az idegentenyésztett szukák általában kiegyensúlyozottabb idegrendszerûek, ritkábbak náluk az anyagforgalmi és allergiás eredetû vakaródzási problémák, jobban nevelik kölykeiket. A nem rokontenyésztett kanok vitalitása, fedezõkészsége jelentõsen felülmúlja a rokontenyésztett kanokét, bár természetesen egyedi kivételek mindig akadnak.
A puli állomány létszámából adódóan, nagyon nehéz egyes színváltozatoknál, mint pl. a fehér vagy a maszkos fakó idegentenyésztést folytatni, de törekedni kell rá engedélyezett fekete vonalak bevonásával, vagy a rokontenyésztés valamely fokát kell alkalmazni. A HPK minden évben két fõtenyésszemlét rendez egyet tavasszal, egyet õsszel. Ezeken a fõtenyésszemléken van lehetõsége a puli tenyésztõknek, hogy elbíráltassák kutyáik színkeresztezésre (fehér x egyéb) való alkalmasságát. A bírálatot a klub tenyésztési tanácsának jelenlévõ tagjai végzik. Döntésük végleges. Amennyiben engedély nélküli párosításra kerül sor a kölykök származási lapot nem  kapnak így a törzskönyvbe sem kerülnek bevezetésre. A színkeresztezésbõl származó kölyköket Magyarországon kell tartani, és ha minõségük engedi tenyésztésbe kell állítani.

4.3.         Rokontenyésztés

Rokontenyésztettségrõl akkor beszélünk, ha a pulink származási lapján egy-egy kan vagy szuka többször fordul elõ. Számtalan puli származási lapja ilyen! Nem mindegy azonban, hogy az ismétlõdõ õsök hol, hányadik õsi sorban és milyen gyakorisággal találhatók. A gyakran emlegetett vonaltenyésztés is a rokontenyésztés egy formája, amelyet egy-egy kiválónak vélt kanra vagy szukára alapozunk, s tenyészetünkben azzal minél közelebbi rokonságot kívánunk kialakítani.
A rokontenyésztés vitathatatlan elõnye a tulajdonságok rögzítése. Arról már sokan megfeledkeznek, hogy a kedvezõtlen jellegeket is ugyanolyan mértékben rögzítik a tenyésztés során, mint az éppen kívánatos tulajdonságokat. Legszorosabb a rokontenyésztés, ha a szülõket ivadékaikkal párosítunk, vagy édestestvérek párosítását tervezzük. Ezeket a párosításokat kerüljük el, mert túlságosan sok kockázattal járnak.
A rokontenyésztés felszínre hozhatja azokat a receszív tulajdonságokat, amelyek az idegentenyésztés módszerét alkalmazva elnyomva tarthatók. A szoros és a legszorosabb rokontenyésztés hatására a szervezet túlságosan elfinomodhat. Ilyenkor a csontozat könnyûvé válik, a szõrzet szakadékony lesz. Csökken a rokontenyésztett egyedek tolerálóképessége, immunreakcióik gyengülnek. Szem, fogazat, s kanoknál here rendellenességek jelentkezhetnek. Nagyon sok pulinál jelent megoldhatatlan gondot a kóros vakaródzás, melynek hátterében gyakran a rokontenyészettségbõl adódó immuntolerancia-hiány áll.

5.           A tenyésztési tanácsadás és felügyelet

5.1.         A Tenyésztési tanács

A Tenyésztési Tanács felügyeli a tenyésztést és a jelen Tenyésztési Szabályzat betartását. A tenyésztési eseményekkel kapcsolatos tanácsadásban a Klub minden tagjának a rendelkezésére áll. Összetétele:

                                                           - Elnök
                                                                  - Tenyésztésvezetõ
                                                                  - Tenyésztési Felelõsök

A Tenyésztési Tanács évi 4 alkalommal ezen kívül vitás, indokolt esetekben ülésezik, és bármelyik tagja összehívhatja. Mindenkori vezetõje a Tenyésztésvezetõ, szabályzatát önmaga állítja össze.

5.2.         A Tenyésztésvezetõ
A tenyésztési vezetéssel megbízott személynek (a Tenyésztésvezetõnek) meg kell felelnie a 64/1998. FVM rendelet 12.§ (3)-ban elõírtaknak. A Tenyésztésvezetõ felelõs minden tenyésztési esemény felügyeletéért és köteles az örökletes defektusokat észlelni, ezek fejlõdését dokumentálni, értékelni, és amennyiben szükséges, megtenni a leküzdésükhöz szükséges intézkedéseket. Ellenõrzi a tenyésztést és a tenyésztési elõírások betartását a Tenyésztési Felelõsöknél.
A Tenyésztésvezetõ feladata, hogy a Tenyésztési Felelõsöket irányítsa, valamint ezek kynológiai, és a feladatuk ellátásához szükséges egyéb tudását lehetõségeihez mérten fejlessze elõadásokkal, szakirodalmakkal, szemléletegyeztetésekkel.

5.3.         A Tenyésztési Felelõsök
A tenyésztési tevékenység felügyeletére az adott terület Tenyésztési Felelõse az illetékes. A Tenyésztési Felelõsök a tagok közvetlen partnerei és tanácsadói tenyésztési eseményekkel kapcsolatban, saját területükön felügyelik a tenyészeteket és a tenyésztési szabályok betartását. Ebbõl adódik azon kötelességük, hogy tudásszintjük frissítése céljából részt vegyenek a Tenyésztésvezetõ által szervezett szakmai fórumokon.
A Tenyésztési Felelõs elsõrendû feladata illetékességi területén a bejelentett és arra kötelezett almok ellenõrzése és szükség esetén tetoválása, a dajkakutya általi felnevelést és ezen kölykök biztonságos megjelölését is beleértve. Az ellenõrzésre bármely alkalmas idõpontban és akár több alkalommal is korlátlan számban lehetõséget kell biztosítani. A vizsgálat kiterjed a tartási és egyéb körülményekre is. Akadályoztatása esetén a Tenyésztésvezetõ által kijelölt személy az illetékes. A Tenyésztési Felelõsöket a Tenyésztésvezetõ javaslatára a Klub Vezetõsége nevezi ki.

5.4.         A Tetoválómesterek, állatorvosok.
Azonosítás céljából az alom egyedeit tetoválják vagy chippel látják el. Az almok tetoválásához a Klub, tetoválási körzetet szervez, és képzett Tetoválómestert nevez ki, de a tenyésztõnek jogában áll Tetoválómestert választani. Szükség esetén a Vezetõség a Tenyésztésvezetõ javaslatára további Tetoválómestereket is kinevezhet. A Tetoválómester feladata, hogy a tenyésztõvel történt idõpont-egyeztetés után az almot legkorábban a 6. héten betetoválja és az ellenõrizendõ almoknál az alomellenõrzést is elvégezze. A tetoválás csak a tenyésztõnél történhet. Az egész almot be kell tetoválni, beleértve a dajkakutyával felnevelt kölyköket is. Ha a tetoválási szám késõbb olvashatatlanná válik, újratetoválás vagy chip beültetés szükséges. Az ellenõrzéseket követõen utántetoválás lehetséges. A szabályszerûen és a higiéniai elõírások szerint végzett tetoválás biztosítása érdekében a MEOE rendszeres továbbképzéseket szervez a Tetoválómesterek részére, és a Tenyésztésvezetõ ellenõrzi a munkájukat. A szabályszerû tetoválás semmiféle károsodást nem okoz, így ezért (pl. laza fül genetikai hibája esetén) kártérítési igény nem támasztható. A tetoválás mellet egyre többen választják a Chip beültetést. Ennek elterjedése indokolt is, hiszen 2012-tõl kötelezõ. A beültetést kizárólag állatorvos végezheti. Beültetõ állatorvost a tenyésztõ szabadon választhat, és ezt feltünteti az alombejelentõ lapon.

6.           A tenyésztés fenntartásának és fejlesztésének feltételei

6.1.         A törzskönyvezés
A Törzskönyv (TKV) tartalmazza az összes bejegyzésre alkalmas puli adatait. A fajta szakszerû tenyésztése érdekében vezetett Törzskönyvben szereplõ, a tenyésztésben felhasznált adatok a tenyésztés bázisát képezik. Az állományról csak úgy kapható teljes kép, ha a Törzskönyvben minden bejegyzésre jogot szerzett utód szerepel. A puli zárt törzskönyvû fajta, tehát a Törzskönyvbe csak olyan szülõk kölykei kerülhetnek bejegyzésre, ahol a kan és a szuka is mind a négy õsi sorban ismert felmenõktõl származik, vagyis a szülõk származása legalább négy generációra visszamenõleg hiánytalanul bizonyítható FCI által elismert törzskönyvekkel. Még akkor is ez a teendõ, ha az egyed késõbb a tenyésztésre valamely ok miatt nem alkalmas. Ez azért fontos, mert így válik lehetõvé a fajtán belüli örökletes tulajdonságok megállapítása. A jó és a rossz tulajdonság öröklõdésének megismerése csak így lehetséges. A pulifajta törzskönyvezését a HPK megbízottja (MEOE) végzi. 

6.2.         A Származási Bizonyítvány kiadása
Az eb származásának igazolására a MEOE Származási Bizonyítványt (SzB) (TSz 7.sz. melléklet) állít ki, amely a törzskönyvi adatok hiteles kivonata. Ebbõl nem csak a kutya neve, adatai és õsei ismerhetõk meg, hanem a tenyésszemle, egészségügyi (diszplázia), munkavizsga és kiállítási eredményei is. A MEOE Származási Bizonyítványt az FCI tagegyesületei elismerik. A Származási Bizonyítvány a kutya tulajdonosáé, illetve a bérlõé a bérlet idõtartamára. A tenyésztõ kötelessége az SzB kézhezvétele után az adatok helyességét átvizsgálni, hiányosságok esetén korrekciót kérni majd a megfelelõ helyen aláírni. A Származási Bizonyítvány kiállításának és kiadásának szabályait a MEOE Törzskönyvezési Szabályzata ismerteti részletesen.

6.3.         A teljesítmények ( Tenyésszemle, diszplázia) nyílvántartása
A tenyészcél elérése érdekében a kutyák tenyésztésének feltételeként szabott teljesítmények (tenyésszemle, csípõízületi diszplázia eredmények) nyilvántartása elengedhetetlen. Az egyed tenyészalkalmassága a törzskönyvbe is bevezetésre kerül. A tenyészthetõség részletes feltételeit a 3. 3 alpont ismerteti.

6.4.         A kiállítási eredmények ÉS MUNKAVIZSGÁK nyilvántartása
Azokról a kutyákról, amelyek a Törzskönyvvel rendelkeznek és a Klub által elismert kiállításokon és munkavizsgákon, versenyeken, ösztönpróbákon résztvettek, a HPK egyedenként nyilvántartást vezet. Ebbe a legfontosabb azonosító adatokon kívül a tulajdonos által a Klubhoz eljuttatott (és hitelesen igazolt) kiállítási eredmények kerülnek bele. Ezen eredmények adják az éves pontverseny számítási alapját. 

6.5.         A tenyésztésbõl kizárt kutyák nyilvántartása
A Törzskönyvvel rendelkezõ, de a tenyésztésbõl kizárt kutyákról a HPK  nyilvántartást vezet. A kizárt kutyák listáját a Klub hivatalos kiadványában folyamatosan közli. A Törzskönyvvel nem rendelkezõ egyedekrõl a Klub által nyilvántartás nem készül.

6.6.         Vérvonalak és családfák levezetése
A tenyésztési cél végrehajtása érdekében a Klub tenyésztési tanácsadással áll tagjai részére. Ennek szakszerû kivitelezéséhez azonban szükség van az állomány legfontosabb vérvonalainak és családfáinak az ismeretére. A törzskönyvezés adatainak segítségével ezek levezetése, megismerése és felhasználása jelentheti a tenyésztõk számára a tenyésztés módszereinek tudatos alkalmazását. Ezen kívül segítséget nyújthat a tenyésztõknek, hogy az éves Puli Klub Kiállítás katalógusába a jövõben minden nevezett kutya Származási Bizonyítvány másolata is bekerül.

7.           Szabálysértések, szankciók
A Klub minden tagja köteles a jelen Tenyésztési Szabályzattal kapcsolatos szabálysértésekrõl a Tenyésztési Tanács valamely tagját értesíteni. Az Állatvédelmi Törvény, a tenyésztési szabályok, a Vezetõség és a Tenyésztési Tanács rendeletei és döntései ellenében elkövetett szabálysértések figyelmeztetést, a törzskönyv zárolását, vagy a tenyésztési jog megvonását vonhatja maga után. A felmerült eseteket a Klub Vezetõsége bírálja el. Büntetési mód lehet szakmai vétségek esetén az alom törzskönyvezésének megtagadása, vagy annak megemelt díjakkal (felülbélyegzett származási lap) való elvégzése is. A fegyelmi eljárások mellett vagy helyett a jelen szabályzatba ütközõ szabálysértések esetén idõleges vagy állandó tenyésztési tilalom vagy idõleges vagy állandó törzskönyvzárolás hajtható végre. A tenyésztési tilalom abban az esetben kerül bevezetésre, amennyiben az Állatvédelmi Törvény és a szabályzatoknak megfelelõ tartási és felnevelési feltételek nem adottak. Egy tenyésztési tilalom alapvetõen addig szól, amíg a Tenyésztési Bizottságnak a tenyésztõ a hiányosságok elhárítását nem igazolta. A törzskönyv zárolása abban az esetben hajtandó végre, amennyiben fontos tenyésztési szabályok ellen durva szabálysértés, vagy aljas módon elkövetett szabálysértés, vagy ha az egészséges, wesen-biztos, tervszerû tenyésztés, mint alapelv ellen való sérelem lép fel.

8.           Záró rendelkezések
A Klub jelen szabályzata visszamenõleges hatállyal nem bír, azaz ha a fajtához tartozó egyedpár a tenyésztésbe állítás feltételeit a Tenyésztési Szabályzat hatályba lépése elõtt már megszerezte, úgy minden további nélkül tenyésztésbe állíthatóak, utódaik számára a megfelelõ igazolás (Származási Bizonyítvány) kiadható. Származási Bizonyítvánnyal rendelkezõ egyedek párosításából született utódokat törzskönyvezni és Származási Bizonyítvánnyal kell, ellátni, ha azt a szuka tulajdonosa (a tenyésztõ) kéri.
Jelen Tenyésztési Szabályzat betartásának kontrollálása a Tenyésztési Tanács, de azon belül is elsõsorban a Tenyésztésvezetõ és a Tenyésztési Felelõsök joga és feladata. Minden tenyésztõ és tenyészteni szándékozó, köteles a tenyésztési szabályok tartalmáról illetve változásáról önmaga informálódni a Klub Vezetõsége által készített információs anyag ill. a HPK honlapja alapján. A Klub a tagsággal nem rendelkezõk részére is rendelkezésre áll megemelt díjak fejében alombejegyzés, átírás és törzskönyvezés tekintetében. A mindenkori költségeket a MEOE Díjak Jegyzéke (TP 11.sz. melléklet) tartalmazza.

Jelen Tenyésztési Szabályzat a tenyésztõ szervezetként történõ elismerés megszerzése után lép életbe, az alábbiak szerint:

A Szabályzat a 2006. január 01. után született kölykökre vonatkozik, de lehetõség szerint a korábban született egyedekre is alkalmazni kell.

E szabályzat életbe lépésével egyidejûleg a korábbi vonatkozó szabályzatok érvényüket vesztik.

9.           Mellékletek jegyzéke
A Klub Tenyésztési Szabályzatának elválaszthatatlan részét képezõ mellékletei:

TSz 1.sz. melléklete:    Tulajdonjog átírási szerzõdés
TSz 2.sz. melléklete:    Tenyésztõi jog átadási szerzõdés
TSz 3.sz. melléklete:    Tenyésztõi jog átadásának engedélyezése
TSz 4.sz. melléklete:    Tenyésztõi jog megvonása
TSz 5.sz. melléklete:    Kennelnév igénylési kérelem
TSz 6.sz. melléklete:    Kennelnév igazolás
TSz 7.sz. melléklete:    Származási Bizonyítvány (minta)
TSz 8.sz. melléklete:    Fedeztetési megállapodás
TSz 9.sz. melléklete:    Alombejelentõ és fedeztetési igazolás
TSz 10.sz. melléklete:  Alomellenõrzési igazoló lap
TSz 11.sz. melléklete: MEOE díjak jegyzéke
TSz.12.sz. melléklete:  Leíró Minõsítõ Bírálati Lap
TSz.13.sz. melléklete:  Tenyészhely elfogadási jegyzõkönyv
Jelen programot a HPK Tenyésztési Tanácsa megtárgyalta és elfogadta 2006. 04. 09. –én.

.......................................................    P.H.     .......................................................

HPK Tenyésztésvezetõ                                            HPK Elnök

                                 Antal Ferenc                                           Szabóné Iványi Katalin